Főmenü:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket.
Maradjatok meg szeretetemben.” (Jn. 15.9 )
Kedves Látogató. Honlapunknak ezt az oldalát nyitva hagytuk. Ezen a helyen különféle elmélkedésekre fogsz bukkanni, más és más szerzők tollaiból. Főleg a Szentírásból veszünk idézeteket, de közimsert keresztény íróktól is olvashatsz majd. Az elmélkedések szerzői a VHH tagjai, ezért ne lepődj meg, ha személyes példákkal is alátámasztják elmélkedésüket. Köszönjük Nekik és az Úrnak, hogy sugallatával elindította ezt a rovatot.
Sok szeretettel: a szerkesztők
advent 4. vasárnapja 2015. december 20.
Harmatozzatok egek onnan felülről, és ti felhők, hullassátok közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt! (Iz 45,8)
A két titoktudó asszony
Advent utolsó napjai az ünnepre való közvetlen előkészület ideje. Az evangéliumok Jézus születését megelőző eseményeket tárják elénk. Máté szűkszavú, csak a lényegeset említő beszámolója után Lukács történetei segítenek karácsony titkának elmélyítésében. Ezek az epizódok: a Keresztelő születése körüli események, az angyali üdvözlet, Mária és József útja Betlehembe. A mai evangélium Mária és Erzsébet találkozását tárja elénk. Az angyaltól kapott hír nyomán Mária segíteni indul. A két édesanya és gyermekeik találkozása megragadta a keresztények gondolkodását, így váltak Erzsébet köszöntő szavai napi imádságunk részévé.
Számomra mit jelentett eddig a karácsonyi készület? Miben lettem több ebben az adventben? Miben kerültem közelebb a másik emberhez? Miről sikerült lemondanom, mit sikerült leküzdenem? Hogyan alakult Istennel való kapcsolatom?
Az utolsó napok a legnehezebbek. Számos feladatot csak ilyenkor lehet elvégezni, és ezeket sűrítik azok, amiket nem volt módomban eddig megtenni. Éppen ezért fontos, hogy napról napra legyen időm megállni, elcsendesedni, hogy az ünnep hangulata egyre jobban lelkembe ivódhasson!
Fülöp Ákos plébános
Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üdvözlet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk.
advent 3. vasárnapja 2015. december 13.
Örüljetek az Úrban szüntelen, újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van!
(Fil 4, 4-
Az irgalmasság tettei
Keresztelő szent János igehirdetése megérinti az embereket. Ez a megérintettség adja szájukra a kérdést: Mit tegyünk? Érzik, nem elég ugyanis egyszer kifejezni a bűnbánatot, alakítani kell önmagukat. Pünkösd után hasonló kérdést tesznek fel Péternek a Jézus feltámadásáról halló zarándokok. A válasz nem valamilyen bonyolult tevékenység, hanem a hétköznapok egyszerű cselekedetei. Hit Jézus Krisztusban, odafigyelés a másik embere.
Az irgalmasság évét elkezdve – Ferenc pápa szavát is hallva – abban erősödünk meg, hogy az Ige hallgatása cselekvésre indít. Mit tegyünk hát mi, most adventben, az irgalmasság évében?
Először is erősítsük meg hitünket! Hallgassuk Isten szavát, és keressük, hogyan válhat életté bennünk!
Másodszor forduljunk oda embertársainkhoz! Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei ebben segítenek bennünket.
Harmadszor elégedjünk meg azzal, amink van! Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell fejlődnünk, de ne a növekedés legyen a mércéje életünknek! Tudatosítsuk, hogy leginkább az által gazdagodhatunk, ha megosztjuk azt, amink van!
Az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit akkor tudom megtenni, ha kapcsolatom van a másik, a mellettem élő emberrel. Akkor veszem észre a rászoruló embert, ha a közelében vagyok. Akkor tudok gondoskodni róla, ha van bizalma hozzám. Időnként azonban megtapasztalom, hogy a magam kicsiny eszközei kevesek a segítéshez. Ezért fontos tudatosítanom magamban, hogy a közösségen keresztül az én kevéske kincsem is segíthet a másik emberen.
A Keresztelő szavai, az irgalmasság éve, a közelgő ünnep cselekvésre indít. Fedezzük fel, mit tehetünk, mire van lehetőségünk, képességünk, és lássuk meg, hogyan tudunk együtt segíteni, közösen megmutatni Isten irgalmas szeretetét!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, te látod, milyen hűséges lélekkel várja néped karácsony ünnepét. Add, kérünk, hogy Üdvözítőnk születésének nagy napjára elérkezve örvendező lélekkel, áhítatosan ünnepeljünk!
advent 2. vasárnapja 2015. december 6.
Sion népe, íme jön az Úr, hogy megmentse a nemzeteket, és hallani fogjátok dicsőséges szavát, szívetek örömére. (v.ö. Iz 30,19.30)
Szemlélem az irgalmas Istent
Ferenc pápa meghirdette az irgalmasság évét, amely december 8-
Mit jelent számunkra az irgalmasság?
Az eredeti, görög, szó azt jelenti, hogy bensőleg megérintetté válni.
Ferenc pápa így ír a szentévet meghirdető bullában: „Állandóan szemlélnünk kell az irgalmasság misztériumát. Ez számunkra az öröm, a derűs nyugalom és a béke forrása. Üdvösségünk feltétele. Irgalmasság: a szó, amely kinyilatkoztatja a Szentháromság misztériumát. Irgalmasság: a végső és legnagyobb tett, amellyel Isten elénk siet. Irgalmasság: az alapvető törvény, amely minden ember szívében ott lakik, aki őszintén tekint a testvérre, akivel az élet útján találkozik. Irgalmasság: az út, amely egyesíti Istent és az embert, mert kitárja a szívét arra a reményre, hogy bűneink korlátai ellenére mindenkor szeretnek bennünket.” (MV 2.)
Az irgalmasság megélésével az Atya szeretetének jelévé válunk a világban. Az ószövetségben is felfedezhető az irgalmas Isten képe. Különösen a 136. zsoltár mutatja meg ezt számunkra. Jézus
Szemlélni az irgalmasság arcát azt jelenti számunkra, hogy az Ige figyelmes hallgatóivá válunk. Ha megérint bennünket Isten szava, ez cselekvésre indít. Szeretnénk ebben az évben felfedezni az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit, meglátni, hogyan működött már eddig is életünkben, és tudatosabbá tenni az irgalmasságot életünkben.
Fülöp Ákos plébános
Mindenható, irgalmas Istenünk, segíts, hogy szent vágyakozással siessünk Fiad elé! Örök bölcsességeddel nevelj minket, hogy evilági elfoglaltságaink ne akadályozzanak találkozásunkban szent Fiaddal!
advent 1. vasárnapja 2015. november 29.
Lelkem hozzád emelem, Uram, Én Istenem, benned bízom, ne valljak szégyent!
(Zsolt 24, 1-
Megérintett embernek lenni
Advent a várakozás ideje. Várakozunk az ünnepre, Krisztus születésére. Az időszak első felében benne van a Krisztus második eljövetelére való várakozás is.
Ebben a szent időben nem csak a megszületett Gyermekkel találkozunk. Születése örömünnepe kapcsán számos ember felé fordulunk oda. Olyanok felé, akik valamiért fontosak a számunkra. Emlékezzünk vissza, hogyan alakult ki a kapcsolat, mi érintett meg a másik emberben! Ha a másik személy kerül a készülődés középpontjába, akkor elkerülhető, hogy a világ zaját, erőszakos csábítását kikerüljük. Karácsony ünnepének lényege egy Személy, Jézus Krisztus. Az ünnep arra hív, hogy vele találkozzunk, és azokkal a személyekkel, akik körülöttünk élnek, akikkel összekapcsol a szeretet.
Ha a Jézussal való kapcsolatomat szemügyre veszem, felfedezhetem, hogy valamikor megérintett a személye, a tanítása, az élete. Ő ma is meg akar szólítani, meg akarja igézni lelkemet. Ehhez a csendre, az odafigyelésre van szükség. Advent időszaka arra hív, hogy adjak időt Istennek!
A Jézussal való kapcsolat mellett felfedezhetem a másik emberrel való kapcsolatomat is. Azokat a személyeket, akikkel jó lesz majd együtt ünnepelni, akikkel jó lesz találkozni. A készülődés örömét élhetem át, amikor keresem, mivel szerezhetek örömet neki. Figyelem apró rezdüléseit, alig kimondott kívánságait. Adventi ideje arra hív, hogy adjak időt a másik, a mellettem élő embernek!
Az adventi várakozás nem passzív, tétlen dolog. Nem csupán elszenvedem, hanem megélem. Nagyon is aktívvá kell válnom a csendességben, a másikra figyelésben. Ez persze nem tevékenységet jelent elsősorban, hanem kapcsolatot, odafigyelést. A szent elhatározás, amelyre hív ma a Szentmise könyörgése, nyissa meg szemünket Isten ügyére, és tegyen látóvá a mellettem élővel kapcsolatban is!
Fülöp Ákos plébános
Mindenható, Örök Isten, önts híveid szívébe szent elhatározást, hogy jótettekkel siessünk a közelgő Krisztus elé, Ő pedig egykor jobbjára állítson minket Országában, és mindnyájan együtt örvendjünk a boldog örökkévalóságban!