Főmenü:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket.
Maradjatok meg szeretetemben.” (Jn. 15.9 )
Kedves Látogató. Honlapunknak ezt az oldalát nyitva hagytuk. Ezen a helyen különféle elmélkedésekre fogsz bukkanni, más és más szerzők tollaiból. Főleg a Szentírásból veszünk idézeteket, de közimsert keresztény íróktól is olvashatsz majd. Az elmélkedések szerzői a VHH tagjai, ezért ne lepődj meg, ha személyes példákkal is alátámasztják elmélkedésüket. Köszönjük Nekik és az Úrnak, hogy sugallatával elindította ezt a rovatot.
Sok szeretettel: a szerkesztők
Virágvasárnap 2017. április 9.
Hat nappal húsvét ünnepe előtt fölment Jézus Jeruzsálembe. Áldott vagy, aki nagy irgalommal hozzánk jöttél.
„Vágyva vágytam, hogy ezt a húsvéti bárányt elfogyasszam veletek!"
Készültünk az ünnepre. Talán észrevettük a kínálkozó alkalmakat. Tudtunk kicsit elcsendesedni, befelé és felfelé figyelni. Most itt állunk az ünnep kapujában. Szeretnénk belépni az ünnep terébe, hogy Jézus szenvedését, halálát és feltámadását megünnepeljük. Amit minden vasárnap kicsiben megteszünk, azt most teljes egészében szeretnénk átélni.
Vágyva vágytam elérkezni az ünnepek ünnepéhez. Számomra a húsvét, a liturgia végzése, az elcsendesülés, majd az ujjongó húsvéti öröm mindig felemelő, megragadó, szívet melengető.
Használjuk fel ezeket a napokat, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk az értünk szenvedő és feltámadó Messiással! Éljük át vele együtt a Szent Háromnapot! Az ünnep napjai ne csupán visszaemlékezést jelentsenek! Ma is történik, velem történik mindez. Én is ott lehetek az utolsó vacsora termében, az imádkozó, vérrel verejtékező Jézus közelében. Elkísérhetem a szenvedés útján. Ott állhatok Máriával és János apostollal a kereszt alatt. Végül tanúja lehetek az üres sírnak. Én is felfedezhetem, hogy lángol a szívem, miközben hallgatom az Isten szavát. Az ünneplés végén pedig remélhetőleg én is elmondhatom, ami János evangéliumában olvasható: „látta mindezt és hitt".
Húsvét ünneplése nem szombat este kezdődik, hanem már Nagycsütörtök estéjén. Olyan jó lenne ezt tudatosítani magunkban és a környezetünkben! Ahogyan élem ezeket a napokat, ahogyan beszélek másokkal, azzal jellé válhatok a környezetemben, hiszen húsvét igazi lényegét szeretnénk megmutatni a világban.
Mindenható, örök Isten, Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra, amikor szent akaratodból emberi testet öltött, és vállalta a kereszthalált. Segíts jóságosan, hogy kínszenvedésének tanítását megértsük, és társai lehessünk feltámadásában.
LÁZÁR FELTÁMASZTÁSA ORVOSI SZEMMEL.
Jézus legkülönlegesebb csodája orvosi szemmel.
"Lázár jöjj ki!"– Jézus alig hároméves izraeli turnéjának csúcspontját jelentette ez a egyszerű és tömör felszólítás, amit egy négynapos hullához intézett egy apró júdeai faluban, Betániában. Az ezt követő drámai jelenet olyan mértékű sokkot okozott a zsidó társadalomban, hogy a kor vezető politikai testülete azonnali hatállyal elrendelte mind Jézus, mind pedig a csoda bizonyítékának, Lázárnak az eltüntetését (János 11, 46–53). De miben is különbözött ez a csoda a korábbi két, evangéliumokban rögzített esettől, a naini ifjú és a zsinagógafő lányának a feltámasztásától?
A legnyilvánvalóbb ok az idő
Ugyanis amíg ezek a csodák a halál beállta után legfeljebb néhány órával történtek (a zsidó kultúrában ugyanis még a halál napján eltemetik a holttestet), addig Lázár már négy teljes napja feküdt a sírban, ami során maradandó és visszafordíthatatlan biológiai folyamatok játszódtak le a testében. Ezek helyreállítása éppúgy szükségszerű volt, mint az, hogy az életfunkciók újra működésbe lépjenek. A TechInsider összeállítása alapján ebben a posztban megpróbáljuk rekonstruálni, milyen állapotban is volt Lázár, amikor Jézus kiáltása átszűrődött a sírbolt falán.
János evangéliuma alapján Lázár halála pészah (húsvét) előtt tíz nappal következett be, egy vélhetően gyors lefolyású fertőzés következtében. Ezt onnan tudhatjuk, hogy a betegség és a halál híre között alig néhány nap telt el. A kor világnézete az ilyen hirtelen elhalálozást rendszerint egy eltitkolt bűn miatti isteni ítéletnek tekintette, ami a család számára a veszteségen túl mentális terhet is jelentett. Önmagában a tény, hogy Jézus nem reagált elsőre, amikor a betegség hírét meghallotta, a környezet számára igazolni látszott, hogy Lázár halála isteni büntetés volt.
A legnyilvánvalóbb akadály Jézus előtt a négynapos hulla állapota volt. Ugyanis az emberi test, így Lázár is drámai gyorsasággal rothadásnak indul a halálát követően, ami ugyancsak köztudott volt a rokonság és az ismerősök között.
A mai tudományos megfigyelés alapján ez a bomlási folyamat a következőképpen zajlott:
Első-
1. Lázár szíve leáll, így halottnak nyilvánítják.
2. Öt-
3. Lázár izmai megmerevednek és befeszülnek, ahogy a kálcium elkezd kiválni belőlük.
4. Lázár hőmérséklete óránként két fokot esik, míg végül teljesen kihűl.
5. A sejtjei a nap végére mind elhalnak és elkezdenek alkotóelemeikre széthullani. A vér sárgásra színeződik és alvadt, kocsonyás állapotúvá válik, miközben a baktériumok az immunrendszer hiánya miatt az egész holttestben elszaporodnak.
6. A bőr elkezd kiszáradni és összehúzódik, ami miatt Lázár haja és körmei látszólag nőni kezdenek. A véráramlás megszűnése miatt az összesűrűsödött vér a gravitáció hatására sötét foltokat hoz létre a bőrfelületen.
Második-
1. Lázár teste zöldes színt vesz föl, amikor a nagyobb szervek elkezdik saját magukat felemészteni az enzimek és baktériumok hatására. A harmadik napra az összes szerv darabokra esik szét, vagy pedig elrohad.
2. Megjelennek a férgek és a pondrók, amik egy nap alatt a testtömeg ötödét is képesek fölfalni. Lázár testsúlya közel negyedével csökken.
3. A bőr elkezd egyre sötétebbé válni és vékonyodni, miközben több helyütt felszakad.
Negyedik nap
Putreszcin és cadevarin vegyületek szabadulnak fel nagy tömegben a rothadó testben, amik ammónium vegyületek révén rettenetes bűzt hoznak létre a sírboltban. Ezt valahol a vizelet és a romlott hús szagának keverékével lehetne visszaadni. Mária erre utal, amikor közli Jézussal, hogyha elgördítik a követ, akkor orrfacsaró bűz fog kijönni a sírból.
Összegezve
Amikor a sírt feltárták, a lepedő alatt egy olyan ember feküdt, akinek az összes szerve már elrohadt, testének közel negyedét a baktériumok és a férgek megették, a vére megalvadt és kibírhatatlan bűzt árasztott Jézus és az őt körülvevő tömeg felé. Ilyen körülmények között hangzott el az az ima, ami után nyilvánvalóvá vált, hogy a galileai ács nem egy csodarabbi, hanem maga a Messiás:
"Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem. Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem. És mikor ezeket mondá, fennszóval kiálta: Lázár, jőjj ki!" (János 11,41–43).
Ma már elképzelni sem tudjuk azt, hogy a fenti állapotban leírt testből miként lett Lázár újra tökéletesen helyreállítva, ugyanakkor az evangélium leírása szerint a tanúk beszámolói olyan gyorsan terjedtek szét Júdeában, hogy néhány napon belül az egész tartományból sereglettek Betániába az egykori négynapos hulla megtekintésére.
Jézus diadalmas bevonulása Jeruzsálembe közvetlenül ennek a csodának köszönhető, ahogy hamarosan bekövetkező halála is. Bár az Ő testében a kereszthalált követően az Újszövetség szerint nem játszódott le bomlási folyamat, Lázár föltámasztása mégis előre jelezte a húsvét drámai eseménysorát és bizonyította, hogy
Isten képes akár négynapos, akár hatezer éves hullák tökéletes helyreállítására és megelevenítésére is.
Hiszel-
A teremtés azzal kezdődik, hogy Isten megalkotja a világosságot. Amikor, főleg az esti órákban hazaérkezünk, első dolgunk, hogy lámpát kapcsolunk. A téli időszakban, amikor rövidebbek a nappalok, sokkal levertebbek vagyunk. Ahhoz, hogy dönteni tudjak valamiről, világosan kell látnom a dolgokat. Mennyire fontos a világosság számunkra! Éppen ezért különösen is súlyos betegség a látás hiánya. Persze tudjuk, nem csak a fizikai látás sérülhet. Sokkal veszélyesebb, ha a lelki látásommal van baj.
A nagyböjt időszaka keresztény létünket erősíti. A keresztségben fény gyúlt a lelkünkben. Ezt a világosságot szeretnénk őrizni, hogy szeretetünkkel világítsunk az emberek előtt.
Az evangélium kérdésfelvetése a fény – sötétség ellentétpárja mellett az is, hogy honnan a betegség, a rossz? Hiszen Isten jónak alkotta a világot. Tudjuk, hisszük, hogy az ember bűne okozza a jelenlévő rosszat, amely a jónak a hiánya. Ugyanakkor érdekes módon felfedezhetjük, hogy a rossz jelenléte sokszor kiemeli a jót, Isten jóságát, szeretetét is. Árnyék mögött fény ragyog, nagyobb mögött még nagyobb, fogalmazza meg Gyökössy Endre. Meglátom-
A gyógyításról szóló vita nagy kérdése, kicsoda Jézus? Tettei, tanítása Isten felé mutatnak. Felfedezem-
Nagyböjt ideje alkalmas arra, hogy a világosságot felfedezzük, hogy rendezzük közös dolgainkat. Isten kegyelmének fényében könnyebben tehetjük meg mindezt!
nagyböjt 3. vasárnapja 2017. március 19.
Szemem mindig az Úrra tekint, hiszen Ő vonja ki lábam a csapdából. Tekints rám és irgalmazz, elhagyott vagyok és nyomorult. (Zsolt 24, 15-
Ha ismernétek Isten ajándékát!
Jézus tanítványaival úton van. Jákob kútjánál megpihen. Itt történik a találkozás.
A kút a találkozás helye, hiszen másoknak is szükségük van vízre. Az asszony talán azért a déli forróságban megy a kúthoz, hogy elkerülje a szúrós tekinteteket. A ott mégis egy találkozásban lesz része, amely megváltoztatja életét.
Számunkra, keresztények számára ez a kút a Szentmise, ahol vasárnapról vasárnapra találkozhatunk Krisztussal. Lehet ez a találkozás távolságtartó. Ilyenkor nem érint meg a lehetőség. Ha igyekszem nyitott szívvel érkezni, akkor meghallom én is Jézus szavát.
A kút a kegyelem forrása lelkemben. A keresztség szentsége által vált egészen kézzelfoghatóvá.
A kút az Istennel való kapcsolatomat erősíti meg. Lélekben és igazságban imádom az Istent, de ez nem teszi feleslegessé a közösség létét. Hétről hétre el kell jönnöm a kúthoz vizet, élő vizet meríteni.
Az asszony elmegy, és hírül adja a találkozás eseményét. Elviszi a város népét Krisztushoz. Nekem is hírül kell adnom a találkozás örömét. Minden találkozásnak vannak következményei.
Nagyböjt lehetőséget ad a találkozásokra, arra hív, hogy időt adjunk Istennek és a mellettünk élő embernek. Éljünk bátran ezzel a lehetőséggel!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, minden irgalom és jóság forrása, te a böjt, az imádság és az irgalmas szeretet gyakorlása által gyógyulást adsz bűneinkre. Nézd jóságosan őszinte bűnbánatunkat, és amikor vétkeinket beismerve meghajlunk előtted, emelj föl minket szüntelen irgalmaddal.↑
nagyböjt 2. vasárnapja 2017. március 12.
Szívem rólad mondta. Keressétek az ő arcát! A te arcodat keresem, Uram, ne rejtsd el előlem arcodat. (Zsolt 26, 8-
Uram, jó nekünk itt lennünk!
A színeváltozás eseményének előzménye Péter hitvallása. Ezután beszél Jézus először arról, hogy szenvednie kell, de feltámad a halálból. Ezt követően viszi fel a hegyre Jézus Pétert, Jakabot és Jánost.
A színeváltozás története emlékeztet minket a Sínai-
A felhangzó szózat szeretett fiának nevezi Jézust, akit az Atya dicsőségében látunk. A jelenés megerősíti, hogy a kereszt és a feltámadás dicsősége összetartoznak. A Jézus testéből felragyogó fény az a dicsőség, amelyet majd a feltámadással megoszt övéivel.
Péter szava, Uram, jó nekünk itt lennünk, kifejezi a látomás nyomán meglévő megrendültségét.
Én hol találkozom Istennel? A templomban, a csendes imában, a liturgiában, vagy otthoni elcsendesülésemben, a másik emberrel való találkozásban.
Megtapasztalhatom, hogy jó az Isten közelében lenni. Fontos, hogy tennem kell ezért a találkozásért. Fel kell mennem a hegyre.
Ugyanakkor azt is átélem, hogy következménye van ennek a találkozásnak. Ahogy az apostoloknak, úgy nekem is le kell jönnöm a hegyről, vissza kell térnem a hétköznapokba. Magammal viszem a találkozás fényét, örömét, amely sugárzik rólam, ha engedem.
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, te megparancsoltad nekünk, hogy hallgassunk szeretett Fiadra. Táplálj minket szent igéddel, hogy megtisztult lélekkel, örvendezve szemléljük majd dicsőségedet.
↑
nagyböjt 1. vasárnapja 2017. március 05.
Ha kiált hozzám, megszabadítom, és dicsőséget szerzek neki,
hosszú élettel áldom meg. (Zsolt 90, 15-
Megkísértett emberi létünk
A nagyböjt időszaka a korai kereszténységben hangsúlyosan, de ma is, amikor felnőttek készülnek a keresztségre, a szentség felvételére való közvetlen előkészület ideje. Az idei nagyböjtben átelmélkedhetjük azokat a nagy képeket, amelyeken a beavatásra való készületként vezették át a jelölteket. A víz (szamáriai asszony), a világosság (a vakon született) és az élet (Lázár feltámasztása) témái a keresztségre utalnak.
Minden nagyböjt ugyanakkor emberlétünk két fő témájával indul, megkísértett létünkkel és Isten dicsőségének szemlélésével. Ezeket a témákat átelmélkedve érkezünk majd el húsvét örömünnepére, és erősödünk meg keresztény létünkben.
A nagyböjt 40 napja Jézus pusztai böjtölésének megélése. Részesévé válunk Jézus életének, a böjt és a kísértés küzdelmének, de – és ez a lényegesebb – a győzelemnek is. Jézus megmutatja, hogy a kísértés legyőzhető. Azzal a határozottsággal, amellyel Jézus ellenáll, a kísértő nem tud mit kezdeni. A mai evangélium mintegy nyitánya az egész Jézus történetnek.
Hol tapasztalom meg én a kísértést életemben?
Alapvető szándékunk, hogy biztosítsuk életünket a földön. Hogy itthon legyek itt e világban. Keresem a kényelmes életet, kerülöm, ha lehet, a küzdelmeket, az erőfeszítéseket. Az a fontos, hogy nekem jó legyen, hogy valamivel kitűnjek a tömegből. Két érdekes mondat csenghet fülünkben: ’mert senkinek nincs’, és ’mert mindenkinek van’.
A nagyböjti szent idő arra hívja fel a figyelmünket, hogy megnézzük, ki van az életem középpontjában? Vajon Isten, és az Ő országa, az odajutás vágya, szándéka? A kísértő éppen erről szeretné elterelni a figyelmünket. Utasítsuk vissza a nagy csábítót a jézusi határozottsággal!
Fülöp Ákos plébános
Mindenható Istenünk, add kegyelmedet, hogy a nagyböjti szent időszak évenként visszatérő gyakorlatai által egyre jobban megismerjük Krisztus életének titkát, és méltó keresztény élettel igazodjunk hozzá.