Főmenü:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket.
Maradjatok meg szeretetemben.” (Jn. 15.9 )
Kedves Látogató. Honlapunknak ezt az oldalát nyitva hagytuk. Ezen a helyen különféle elmélkedésekre fogsz bukkanni, más és más szerzők tollaiból. Főleg a Szentírásból veszünk idézeteket, de közimsert keresztény íróktól is olvashatsz majd. Az elmélkedések szerzői a VHH tagjai, ezért ne lepődj meg, ha személyes példákkal is alátámasztják elmélkedésüket. Köszönjük Nekik és az Úrnak, hogy sugallatával elindította ezt a rovatot.
Sok szeretettel: a szerkesztők
Szentháromság vasárnapja 2015. május 31.
Áldott legyen az Atyaisten, és Isten egyszülött Fia, valamint a Szentlélek, mert irgalmasságot gyakoroltak velünk.
Tegyetek tanítványommá minden népet!
Szentháromság vasárnapján azt ünnepeljük, hogy az Isten feltárta belső életének csodálatos titkát. Éppen ezért hisszük, hogy Isten, a mennyei Atya egyszülött Fiával és a Szentlélekkel együtt egy Isten és egy Úr. Három személyben, mégis egyetlen lényegben. Az igaz és örök Istent úgy valljuk, hogy három különböző személyt imádunk benne, egyetlen lényegben.
Amikor a Szentháromságos egy Istenre tekintünk, a személyek közötti szeretet kapcsolatot láthatjuk. Éppen ezért a mai ünnep alkalom arra, hogy kapcsolatainkra figyeljünk.
Természetesen első helyen Istennel való kapcsolatunk áll. Ebben rendeződik el minden más viszonyunk. Szentmiséinkben, imádságainkban Istenhez való viszonyunkat erősítjük, alakítjuk.
A másik emberrel való kapcsolatok között első helyen állnak a családi kötelékek. A házastársak kölcsönös szeretete, a gyermekek nevelésének feladata a család életének meghatározója. Természetesen sok más emberhez is közünk lehet a tágabb rokonságban, a szomszédságban, a munkahelyen.
Ha ezeket a viszonyainkat nézzük, láthatjuk, hogy nem automatikusan működnek. Napról napra tenni kell ezek megéléséért, megtartásáért. Ha tudunk szeretettel fordulni egymás felé, ha le tudunk mondani önmagunkról a másik kedvéért, ha tudunk áldozatot hozni, akkor működnek kapcsolataink. Ha tudok nyitott lenni a másik felé, ha igyekszem megérteni és megismerni a másikat, akkor az együttlét áldássá válik mindegyikünk számára.
Isten megáldja és megszenteli emberi kapcsolatainkat. Szeretetünk életadó lehet, egymásra figyelésünk sugárzóvá válik környezetünkben.
Fülöp Ákos plébános
Pünkösd 2015. május 24.
Az Úrnak lelke betölti a földkerekséget. (Bölcs 1,7)
A Szentlélek fénye ragyogóvá tesz
„A Szentlélek magasba ragadja a szíveket, kezén fogva vezeti a gyengéket, s tökéletessé teszi a haladókat. Ő teszi lelki emberekké azokat, akik megtisztultak minden szennytől azáltal, hogy átragyogja őket a vele való közösség.
Ahogy a tárgyak csillogó fényesek lesznek, ha napsugár éri őket, s maga a napsugár is visszaverődve róluk felragyog rajtuk, úgy a lelkek is, akik a Szentlelket hordják magukban, és a Szentlélek fénye éri őket, maguk is lelkivé válnak, és mások felé is sugározzák a kegyelmet.” (Nagy szent Vazul)
Pünkösd ünnepét üljük, a Szentlélek kiáradását ünnepeljük. Az apostolok látható módon megtapasztalják a Lélek kiáradását, erő tölti el őket. Olyan ez, mint a felfűtött gőzmozdony, amely elindul, hogy a célba vigye a hozzá kapcsolt kocsikat.
A Lélek erejét mi magunk is megtapasztalhatjuk. Ránk nem olyan látványosan szállt le, de keresztségünkkor, bérmálásunkkor elnyertük a Szentlelket. Vajon mennyire tesz sugárzóvá a kegyelem ereje? Hogyan tudom megmutatni, hogy lelkes, Lélekkel átitatott ember vagyok? Vagy esetleg valahol elszivárog a Lélek ereje?
Nem mindig könnyű felfedeznem a Lélek munkálkodását. Belső erő, láthatatlan segítő, akinek működésére rá kell csodálkoznom. Ehhez tudatos önmagamra figyelésre van szükség. Hogy ne csak úgy történjenek velem a dolgok, hanem én irányítsam életemet, tetteimet.
Pünkösd az Egyház születésnapja. Ekkor indultak el az apostolok, hogy tanúságot tegyenek a feltámadásról. Az Egyház ma is élő közösség, amely a helyi közösségekben, plébániákon éli életét. Rajtam, rajtad múlik, hogy mennyire válik sugárzóvá a mi környezetünkben a Lélek ereje, mennyire lesz hallható a feltámadás üzenete. Engedjük hát, hogy a Lélek indítson, vezessen, velünk, rajtunk keresztül munkálkodjon!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, te a mai szentséges ünnepen Egyházadat és általa a világ minden népét és nemzetét megszentelted. Áraszd ki a Szentlélek ajándékait az egész világra, és töltsd be híveid szívét isteni kegyelmeddel, amellyel egykor elindítottad az evangélium hirdetését.
Húsvét 6. vasárnapja 2015. május 10.
Ujjongó szóval hirdessétek, hogy mindenki hallja, hirdessétek mindenütt a földön: megváltotta az Úr az ő népét, alleluja.
Maradjatok meg szeretetemben!
Mindannyiunkban benne van a vágy, hogy szeressenek. Alapigényünk a szeretve lenni érzés megtapasztalása. Hogyan élhetem át? Nem passzív várakozással, hanem azzal, hogy teszek érte, hogy megpróbálok a másik felé szeretettel fordulni. Fontos a kölcsönösség, fontos a magam tette, lépése.
Milyen sokszor van, hogy mégsem sikerül. A másik, bármennyire szeretném, nem tapasztalja meg szeretetemet. Ma már sok helyzetben hallhatunk a szeretet nyelvekről. Ezek azok a módok, ahogyan kifejezem a szeretetemet, és amiken keresztül én megtapasztalom a másik szeretetét. Ezek a kifejezési formák: a minőségi idő, a szívességek, az ajándékozás, az elismerő szavak és a testi érintés.
A szeretet azt jelenti, hogy fontos a másik a számomra, hogy kapcsolatban vagyok vele, hogy jelzem mindezt feléje.
Isten maga a Szeretet, minden szeretet tőle származik. Jézus arra hív, hogy maradjunk meg Isten szeretetében. Hogyan történhet meg ez? Úgy, hogy kapcsolatban vagyok Vele, hogy időt szánok Rá, hogy igyekszem úgy élni, hogy ne bántsam meg.
Mindez az igyekezet – Isten és az embertárs szeretete – örömforrás számunkra. Még akkor is, ha erőfeszítéssel jár, ha a magam akaratáról, sikeréről le kell mondanom.
Fel tudom-
Fülöp Ákos plébános
Mindenható Istenünk, add, hogy odaadó buzgósággal ünnepeljük Urunk feltámadásának örömnapjait. Engedd, hogy cselekedeteinkkel mindenkor életre váltsuk, amit az emlékezéssel felidézünk.
FEL
Húsvét 5. vasárnapja 2015. május 3.
Az Úrnak új dalt énekeljetek, mivelhogy csodákat művelt, tudtul adta hűségét a nemzeteknek, alleluja!
„Én vagyok a szőlőtő"
Termést hozni Isten szőlőskertjében. Erre a feladatra hív bennünket Jézus. Termést hozni azt jelenti, hogy Isten ismerete terjed a környezetünkben. Hogy egyre többen meghallják a feltámadás üzenetét, megismerik Isten szeretetét.
Megismerni a Szeretetet tapasztalatból lehet a legkönnyebben. Emberi kapcsolatainkon keresztül fedezhetjük fel Istent életünkben. Mi keresztények azzal válhatunk jellé környezetünkben, hogy megmutatjuk az erőforrást, a szőlőtőt, amely kegyelmet közvetít számunkra.
A szeretet tapasztalatát legjobban a családban élhetjük meg. Ezért fontos számunkra az édesapa és édesanya által alkotott elkötelezett szeretet szövetség, amely biztos hátteret ad felnőttnek és gyereknek egyaránt.
Isten, amikor emberré lett, családba született. Jó látni, ahogy édesanyja időnként feltűnik, legtöbbször nem a csodák dicsőséges pillanataiban, inkább a nehéz helyzetekben, a szenvedés útján. Mária ezzel minden földi édesanya példaképe is lett. Csendes szolgálatukkal biztosítják a család életét, a szeretet légkörét. Ma őket szeretnénk kicsit előtérbe hívni. Megköszönni gondoskodó szeretetüket. Felfedezni azt az erőforrást, amely őket mindig mosolygósság, örömtelivé tudja tenni. Amely által, ha meg is kell könnyezniük egy-
Jézushoz, a szőlőtőhöz kapcsolódva mutassuk meg szeretetének erejét, Isten kegyelmét a világban!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, te megváltottál, és gyermekeiddé fogadtál bennünket. Tekints jóságosan szeretett fiaidra, és vezess el minket, Krisztusban hívőket az igazi szabadságra és a mennyei dicsőségbe.
Húsvét 4. vasárnapja 2015. április 26.
Telve van a föld az Úr irgalmával, az egek az Úr szavára lettek, alleluja!
Jézus a Jó Pásztor
Én vagyok a jó pásztor – halljuk ma Jézus szavát. A Feltámadott, mint pásztor halad előttünk vezeti népét az örök élet útján. Ugyanakkor ezt a feladatot rábízta apostolaira, akik továbbadták a megbízatást.
Kik a pásztorok? Tágan értve mindannyian, akik kapcsolatban vagyunk másokkal. Hiszen haladva az örök élet útján segíthetünk másokat. Ugyanakkor vannak, akik konkrétabban tehetik a tanúságtételnek ezt a formáját. Fontos szerepük van a szülőknek. Erről a szerepről majd a jövő héten – anyák napjához kapcsolódva – gondolkodhatunk.
„Bár Krisztus egész megváltott népét királyi papsággá tette, de testvéri szeretetből egyeseket kiválaszt, hogy a kézrátétel által szolgálatának részesévé váljanak. A világmegváltó áldozatot újítsák meg Jézus nevében, és fiaidnak készítsék el a húsvéti lakomát, szent néped között a szeretetben élen járjanak, az igével táplálják, és erősítsék a szentségek által. Ők életüket neked és testvéreik üdvösségének szolgálatára szenteljék, hogy hasonlóvá váljanak Krisztushoz, és mindig tanúságot tegyenek arról, hogy hisznek benned, és szeretnek téged. ” (Olajszentelési mise)
Az olajszentelési mise prefációja a papság lényegére világít rá. Kiválasztotta őket Krisztus a szolgálatra, de ez nem jelenti azt, hogy elszakadnának a világtól, a többi embertől. Sőt éppen az emberekkel való napi kapcsolatukban tudják megélni és megvalósítani hivatásukat, feladatukat.
Tegyük fel a kérdést: Milyen a kapcsolatom a papokkal? Érdekel-
Mit tegyünk, amikor ma arra hív az egyház, hogy kérjük az aratása Urát, küldjön munkásokat aratásába? Imádságunk lehet konkrét, ha ismerek családomból, környezetemből olyan fiatal fiút, akit el tudnék képzelni papként. Persze nem ráerőltetve a magam elképzelését. Mutassam meg, hogy fontos számomra a pap, része életemnek az ő élete, kapcsolatom van vele. Ha a pap nem egy távoli valaki, hanem emberközelben van, akkor könnyebben válaszol a hívásra a fiatal.
Egy egyházközség életét megerősíti, életerejét mutatja, ha kiimádkozza a papi hivatást. A papi hivatások legjobb alapja a hitét komolyan megélő családok, és a közösségei életet szépen megvalósító egyházközség. Ehhez kérjük ma Isten kegyelmét egész egyházközségünk számára!
Fülöp Ákos plébános
Mindenható, örök Isten, vezess minket a mennyország boldog közösségébe! Jusson el híveid gyönge nyája oda, ahová előttünk ment Jézus, a mi erős Pásztorunk.
Húsvét 3. vasárnapja 2015. április 19.
Ujjongj az Úrnak földkerekség, nevének fönségéről énekelj, zengj neki dicsőítő éneket, alleluja!
Ti tanúi vagytok ezeknek!
Jézus megjelenik a tanítványoknak, megerősíti őket, megnyitja értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Ők pedig elindulnak, elmennek az egész világra, hogy tanúsítsák: Jézus feltámadt a halálból.
Lassan két évezrede hallja a világ a feltámadás örömhírét. Mégis nemzedékről nemzedékre meg kell erősíteni ezt a hitet.
Mit látunk ma környezetünkben? Szinte napról napra erőszak, meg nem értés, a másik becsmérlése, megalázása. A háttérben az húzódik meg, hogy elveszett a kapaszkodó, az erőforrás. Csak a siker elfogadható, azonnali eredményt várunk, akkor vagyok értékes, ha a magam erejéből mindent meg tudok oldani. Ha pedig nem sikerül, márpedig nagyon sokszor nem sikerül, akkor jön a depresszió, az erőszak, a feszültség, az önpusztítás különféle formái.
Mit tehet ma a keresztény ember? Először is saját hitemet kell megerősítenem! Azzal válhatok jellé a környezetemben, ha meg tudom mutatni, hogyan lehet kezelni a nehézségeket. Ha számomra világos a végső cél, Isten országa, akkor az oda vezető utat vonzóvá tudom tenni azzal, ahogy ezen az úton járok. Ez nem nehézségektől mentes út, mégis közösségben, egymást erősítve, végigjárható.
Jézus napról napra megerősít. Használjam bártan az erőforrásokat! Mutassam meg másnak is, honnan merítek erőt, hogy van lehetőség másképp alakítani az életemet! Rajtunk a világ szeme. A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A magam helyén a magam feladatát tegyem meg! Fogjunk össze, járjunk együtt, így tudunk biztosan haladni a végső cél, Isten Országa felé!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, te úgy akartad, hogy néped szüntelenül vigadozzék, mert visszaadtad lelke fiatalságát. Engedd, hogy akik most a fogadott fiúság dicsőségének örvendeznek, a biztos remény örömével várják a feltámadás napját.
Húsvét 2. vasárnapja 2015. április 12
A tanítványok elmondták Tamásnak, láttuk az Urat.
A hét első napján estefelé a Feltámadott megjelent a tanítványoknak. Szívüket a találkozás örömmel töltötte el.
Húsvét ünnepe minket is örömmel töltött el. Sokszor nehéz észrevenni, tudatosítani örömeinket. Apróságnak tűnnek, a mindennapok számtalan problémája, helyzete, feladata sokkal jobban meghatározza, betölti életünket. Ha nem figyelünk eléggé, akkor örömtelenné válik életünk, ez bezár, magányossá tesz.
Mi ad örömet életünkben? Egy ajándék, egy jó szó, egy találkozás. Nyilván vannak nagy örömteli események is, de ezek ritkák. Ezekben a jelentős eseményekben szinte természetes, hogy továbbadjuk, hogy elmondjuk, hogy észreveszik rajtam. Vajon a kicsiny örömeink mennyire észrevehetők, mennyire tudom megmutatni, továbbadni? Persze nem hivalkodva, de mégis.
A tanítványok elmondják Tamásnak az örömhírt, találkoztak Jézussal. A magam Jézussal való találkozásáról tudok-
Tamás ott marad a közösségben. Jézus pedig nem akármikor jelenik meg újra, hanem nyolc nap múlva. Talán titokzatosnak tűnik a nyolcadik nap. Ez
Tegyünk tanúságot a feltámadás öröméről, hitünkről, az Egyház életének megtartó erejéről!
Fülöp Ákos plébános
Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér a Húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, milyen csodálatos, hogy megtisztultunk a keresztvíz által, újjászülettünk a Szentlélekből, és elnyertük a megváltást Krisztus vére árán.
Húsvétvasárnap 2015. április 5.
… Harmadnapra legyőzte a halált – et resurrexit tertia die
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Jézus megmutatta az Atya irgalmas szeretetét. Tanított, gyógyított, tanítványait igyekezett közösségbe vonni. Együtt élt velük, élete példájával formálta őket. Nagypéntek estéjén mégis úgy tűnt, hogy vereséget szenvedett, a rossz ismét győzött a jó felett, az irigység legyőzte a szeretetet.
A hét első napján valami új dolog indult el. Az üres sír reményt ébresztett a Jézust szeretőkben, az ellene lévőket kétségbe ejtette. Lehetséges, hogy a halált bárki és bármi legyőzze? Mégis győzedelmeskedik a jó?
Húsvét ünnepe újra éleszti a reményünket. Csalódásaink legyőzhetők, ha tudunk a szeretet mellett dönteni. Van értelme harcolni a jóért, legyőzni kényelmességemet, gyengeségeimet. Mégiscsak jó együtt haladni az úton, annak ellenére, hogy a másik másképp gondolkodik. Sőt, csak együtt van értelme, csak együtt tudunk előre jutni, csak együtt tudunk húsvét öröméről tanúságot tenni.
Húsvét öröme Izaiás szavát erősíti, melyet a szenvedő szolgáról ír: „kedvét el nem veszti.”
Váljon a feltámadás öröme sugárzóvá bennünk, lelkesedésünk, örömünk erősítsen meg a hétköznapok küzdelmeiben, erősítsen meg a közösséghez tartozásunkban!
Fülöp Ákos plébános
Istenünk, a mai napon egyszülött Fiad által legyőzted a halált, és kitártad előttünk az örökkévalóság kapuját. Krisztus Urunk feltámadását ünnepelve kérünk, teremts újjá minket Szentlelked erejével, hogy életre támadjunk.
Egy ókori szentbeszéd Nagyszombat szent napjára
(PG 43, 439. 451. 462-
Az Úr leszáll a holtak országába
Mi történt? Nagy csend van ma a földön. Nagy csend és teljes elhagyatottság. Nagy a csend, hiszen meghalt a Király. Megremegett a föld, aztán elcsendesült, hiszen Isten szenderült el a testben, és feltámasztotta a régóta sírban nyugvókat. Isten halt meg a testben, és megfutamította az alvilágot.
Először is az ősszülőket, mint elveszett, de megtalált bárányokat keresi fel. Azokat akarja felkeresni, akik a halál teljes sötétjében és árnyékában vannak fogva tartva, egyenesen a rabságban levő Ádámhoz és Évához megy, és megszabadítja a szenvedésektől Ádámot Isten, aki szintén az ő Fia.
Elmegy hozzájuk az Úr, és magával viszi a kereszt győzelmi jelvényét. Mihelyt Ádám ősatyánk megpillantja őt, bűnbánón mellét veri ámulatában, és ezt kiáltja oda a többieknek: „Az én Uram legyen mindnyájatokkal!” Erre maga Krisztus felel így Ádámnak: „És a te lelkeddel!” Majd kézenfogva életre kelti őt e szavakkal: „Kelj életre álmodból, támadj fel a halálból, Krisztus rád ragyogott!
Én a te Istened vagyok, én miattad lettem Fiaddá, teérted és ezekért a te ivadékaidért. Most szólok, és hatalmam folytán ezt a parancsot adom a halál ezen foglyainak: szabadok vagytok! A halál sötétjében levőkhöz meg így szólok: legyetek az élet világosságában! A halál tehetetlenségében levőknek pedig ezt mondom: támadjatok fel!
Neked, a halottnak, ezt parancsolom: kelj fel az életre, hiszen nem azért alkottalak meg, hogy a halál bilincsei között légy mindörökre. Támadj fel halálodból: hiszen én vagyok a holtak élete. Kelj fel, akit kezeim alkottak, kelj fel, akit saját képem hasonlatosságára alkottalak. Kelj fel, menjünk ki innen, hiszen te énbennem és én tebenned egy és osztatlan személy vagyunk.
Én, a te Istened, teérted lettem a te gyermekeddé. Én, az Úr, teérted vettem fel a szolgai alakot. Én, aki az egek felett vagyok, teérted jöttem a földre és az alvilágba. Teérted, az emberért lettem a holtak között is a saját erőmből élő emberré. Teérted, aki az édenkertből kijöttél, engem is kertből hurcoltak el a zsidók, és egy kertben feszítettek keresztre.
Nézd, hogyan leköpdösték arcomat; ezt is érted vállaltam, hogy téged visszaállítsalak a régi életedbe. Nézd, hányszor vertek arcul; ezeket is érted tűrtem, hogy téged ismét a saját képemre formáljalak, hiszen ez torzult el nálad.
Nézd megostorozott hátamat, ezt is érted szenvedtem, hogy levegyem rólad a hátadat görnyesztő bűneid terhét. Nézd a teérted keresztfához szorosan odaszegezett kezeimet, hiszen te egykor vétkesen nyúltál kezeddel a fához.
Teérted haltam meg a kereszten, teérted járta át oldalamat a lándzsa, teérted, aki elaludtál az édenkertben, és oldaladból származott Éva. Az én átdöfött oldalam gyógyította meg Éva fájdalmát. Az én halálom vezet ki téged a halálból. Az én lándzsám semmisíti meg azt a lándzsát, amely téged rabságban tart.
Kelj fel, távozzunk innen! A paradicsomkert földjéről ellenséged taszított ki téged, én azonban már nem is a paradicsomkertbe, hanem mennyei trónra viszlek ki innen téged. El voltál tiltva az élet fájától, most pedig, nézd, én, maga az Élet, együtt vagyok veled. Odaállítottam melléd a kerubokat, hogy mint szolgák őrizzenek téged, és most elrendelem, hogy ezután mint Istent, úgy tiszteljenek ezek a kerubok téged.
Áll már a készséges és szolgáló keruboktól övezett trónod, vár már lakásod elkészített eledellel, vár már örök hajlékod, díszes lakóhelyed örök javakkal telve, vár már az öröktől fogva számodra elkészített mennyek országa.”